Gondolom nem mondok újat senkinek azzal, hogy a kedvenc bútordarabom a szék. Úgy vagyok ezzel a kérdéssel, mint Gombóc Artúr a csokoládét illetően. Szeretem a modern széket, a tömörfa széket, a plasztik széket, a design széket, az alacsony széket, a magas széket….

Ezért is tartom jó ötletnek azt az egyre elterjedtebb lakberendezési megoldást, hogy az étkezőasztal körül egy “székmixet” vagy más néven székgyűjtést helyeznek el. Hiszen így egyszerre vonultathatunk fel több különlegességet, valamint változatosabbá tehetjük a lakásnak ezt az amúgy elhanyagoltabb, esetleg unalmasabb részét. Lényegében asztal mellé kerülhet bármi, ami ülőalkalmatosságként szolgálhat, s eddig nem tudtuk mit kezdjünk vele, vagy hová is helyezzük el az otthonunkban. S mivel a szék nem egy hatalmas bútordarab (megvásárlása nem egy nagy beruházás), így szerintem mindenki, akit egy kicsit is foglalkoztat a formatervezés vagy a lakberendezés, megteheti, hogy beszerezzen egy-egy designer által megálmodott darabot, így színesítve a palettát. 

Az egyik szempont a székek összeválogatásakor, hogy azok hasonló tónusúak legyenek, hiszen ezzel elérhetjük, hogy legyen bennük valami közös, valami, amitől az összeállítás mégis egységesnek hat.

Marie Claire Maison

Ne keseredjünk el akkor sem, ha már van egy étkezőgarnitúránk, mert ebben az esetben ezt is érdekessé tehetjük azzal, ha a székeket különböző színűre festjük:

apartment therapy

Végül pedig, ha úgy érezzük, hogy a székek semmiképpen nem illenek össze, fessük őket azonos színűre, így harmonizálnak majd egymással, s mégis mindegyik megtartja a maga különleges formáját.