‘restaurant’ címkével ellátott bejegyzések

Fruska

2011. július 28. csütörtök tace

piknik, kockás abrosz, fröccs, lóca, napsütés, levendula, terasz, Duna Kavics, gyereksarok, kötény, kis háromszög zászlók, cementlapok, színes deszkák, kacsák, bicók, palacsinta, harapnivaló katonák …

Mit hablatyol ez a tace?

Details of Fruska

fotó: Fruska

Bizonyára már értesültetek róla, hogy megnyílt a Fruska a Kopaszi-gáton, mely egyesíti a fent leírtakat és persze még rengeteg mást. Már a róla készült képek addikciót okoznak. A gratuláció pedig Haberland-Isai Anitát (tulajdonos) és Kópis Benedeket (lakberendező) illeti, hiszen ez a design nélkülük bizony nem jöhetett volna létre.

A kulisszatitkokról Anitát kérdeztem:

- Mi a Fruska? Bisztró, étterem, találkozóhely?

- A Fruska egy találkozóhely, ahol ez ember jókat ehet és ihat. Megpróbálunk olyan élményeket, apróságokat, figyelmességeket nyújtani, amik által talán kicsit másképp érezheti magát, kicsit különlegesebben mintha bárhol máshol ülne.

- Mire törekedtetek az enteriőr és az arculat kialakításakor?

- Fontos volt, hogy a névből eredően ne a csajos dolgok legyenek az abszolút dominánsak, tehát akár egy férfitársaság is szívesen beüljön. Az enteriőr kicsit a vidéki életérzést vegyíti a modernnel, törekedtünk az egyediségre és a kézzel készített, újrahasznosított dolgok felhasználására.

- A név született meg először és utána a koncepció, vagy fordítva?

- A koncepció először és utána a név.

Fruska Interior

- Szembesültetek valamilyen nehézséggel a megvalósítás során?

- Az időhiánnyal.

- Ejtsünk néhány szót az étlapról is!

- Alapvetően hidegkonyhás hely vagyunk, de törekedtünk arra hogy az ételek között az is megtalálhassa a kedvére valót, aki egy jót ebédelne. Hideg szóda és Duna Kavics mindenkinek jár. :)

- Lehet nálatok reggelizni? A kérdés bután hangzik, de megszállottan keresem az igényes, budapesti, reggelit is kínáló helyeket.

- Nem hangzik bután, ugyanis én is pont ilyen vagyok, ezért nagy álmom volt, hogy reggeliző hely legyünk. Sajnos idén csak déli nyitással indulunk, de azért megtalálhatók az étlapon reggeli ételek.

- Mi lesz télen a Fruskával?

- Novembertől márciusig zárva leszünk. Ezt az időt arra forditjuk, hogy jövőre komplettebb étlappal indulunk és megvalósítjuk azokat a dolgokat amik idén függőben maradtak.

Details of Fruska

Fotó: Csepeli Eszter, Tiba Péter

Gasztrohely design köntösben

2011. január 19. szerda Lizzie

Hamarosan* megnyitja kapuit a Lánchíd budai hídfőjénél a BALDASZTI’s csúcsgasztronómiai szentély.baldasztis arculat

A BALDASZTI’s fő célja egy olyan világszínvonalú hely létrehozása, ahol mindenki jól érezheti magát – gasztronómiai tájékozottságától függetlenül. Vállalkozásuk a régióban egyedülálló lesz, mint egy 400 m2-nyi területen helyet kap csúcsminőségű termékeket forgalmazó delikátesz, kávézó látványkonyhával, kóstoló helyiség valamint gasztro-könyvespolc. A magyar és a nemzetközi piacon elérhető csúcsminőséget képviselő élelmiszerek felhasználásával új felfogású, magas minőségű gasztronómiai kultúrát kívánnak meghonosítani a főváros egyik legfrekventáltabb helyén, ahol a későbbiekben gasztronómiai főutca, negyed is kialakulhat.

A készülő gasztrohelyet olyan nevek fémjelzik, mint Mautner Zsófia, a Chili és Vanília gasztroblog szerzője, mint kreatív tanácsadó, Segal Viktor séf, mint gasztronómiai tanácsadó és Harmath Csaba, aki a borválasztékért fog felelni.

Mivel a gasztronómiáért is rajongok, ez már bőven elégséges arra, hogy megalapozzák a kíváncsiságomat és kezdeti rajongásomat, de ennyivel nem ér  véget a történet,  a Facebook oldalukon kiderült ugyanis itt sokkal többről van szó. A részletek kidolgozását sem hagyják a véletlenre, a minőséget és igényességet szem előtt tartó csapat a BALDASZTI formaruhákat a Je Suis Belle-lel terveztette meg, az üzlet egyik falára pedig a MOZA cement lapok kerültek. Kíváncsian várom a további fejleményeket és backstage fotókat, amelyekről természetesen beszámolok a továbbiakban.

baldaszti's formaruha séf by je suis belle

baldaszti's formaruha lány by je suis belle

baldaszti's formaruha fiú by je suis belle

Séf, fiú és lány formaruhák a Je Suis Belle tervezésében

baldaszti's moza

MOZA a falon

*tervezett nyitás 2011. január 30.

Forrás: Baldaszti’s Facebook, Magyar Nemzeti Online

Tasting Zone

2010. november 6. szombat Lizzie

Vannak azok a helyek, amelyek előtt épp csak elsétálsz és érzed, hogy oda még vissza fogsz térni. Ilyen volt a Tasting Zone is a Jászai Mari tér szomszédságában, mert feltűnő volt, de a maga nemében egyszerre visszafogott is.

Feltűnő, mert ilyennel még Budapesten sem találkoztam, kellemes, stílusos borbár, domináns színei a fekete és a kiwi zöld. Anyaghasználata nyers, letisztult, már-már ipari a nyers betonnal, feketére festett szabadon hagyott csöveivel és korrodáló vaslemezre emlékeztető padlóburkolatával. Ezeket az elemeket tompítja a pult fölé függesztett közel 10 db gömblámpa, a kanapék és a farönkre emlékeztető ülőkék.

Nagyon emlékeztet a hely atmoszférája a spanyol tapaszbárokra, ahol finomakat lehet inni, enni, nyüzsis, teli van emberekkel,  akár állva boroznak, ha épp nincs ülőhely.

Nagyon tetszik a hely szellemisége, nincs se itallap se étlap, az aktuális bor illetve borkorcsolya kínálatot a falon olvashatjuk. Persze nekem mit sem mondott a 60 féle bornév, viszont 100%-ban rábízhatod magad a személyzetre, akik kellőképpen értenek ahhoz mit ajánljanak. Így esett, hogy csupa vicces, különleges nevű bort kóstoltunk:  egy 2008-as Paco&Lola fehérbort spanyol honból, az egri Orsolyáék egyik vörösborát, melynek gyönyörű málnavörös színe fogott meg, befejezésül pedig egy francia testesebb vörösbort kaptunk, névszerint a 2009-es Arrogant Frog-ot (arrogáns béka) – “Meghökkentően izgalmas a kakaóbabos, lekváros, szarvasgombás, vaníliás aromáival. Jól strukturált, gazdag, lágy bor, finom szilvás utóízzel.” Mindezt Takács Lajos fehér szarvasgombás ribizlilekváros tonkababos csokimousse-jához ajánlotta, mondtam én, hogy értik a dolgukat a srácok! :-) Azt meg nem is mondtam milyen isteni sörkorcsolyát készítenek, de szerintem próbáljátok ki saját magatok is!

Marvelosa

2010. november 5. péntek tace

Nem emlékszem pontosan, hogy mikor voltam először vendége a Marvelosa Kávézónak. Halványan úgy rémlik, hogy az akkor még a Lánchíd utcában működő Pointzero-ba térhettem be, vagy  a BeLight-ot látogattam meg épp, amikor felfedeztem ezt az apró kincset.  Azt hiszem nem túlzok, amikor így nevezem ezt a meghitt, barátságos helyet, melynek minden egyes részlete arról árulkodik, hogy a családi vállakozást csupa szeretettel alakították ki.



Rengeteg olyan kedves elemet találhatunk itt, ami miatt a Marvelosát azonnal a szívünkbe zárjuk: vidám színűre festett és újrakárpitoztatott karosszékek, csipketerítők, a nagyitól ismert porceláncsészék, tükrök, könyvek, kandalló, üvegvitrines tálalószekrény. Annak érdekében pedig, hogy minden érzékszervünk gyönyörködhessen, francia ‘chanson’-ok szólnak, napi menüvel várnak, frissen sülnek a sütemények és rendkívül udvarias a kiszolgálás. Tökéletes reggelizőhely (amiből valljuk be, pironkodtatóan kevés van Budapesten), s mindenkinek ajánlom, aki egy pár órácskára Párizsban szeretné érezni magát…


beocafé:::ristorante

2010. október 26. kedd Lizzie

Azt hiszem Szentendrét senkinek sem kell ajánlgatom, ha valaki elhagyná a főváros nyüzsgő forgatagát,  meghittségre, kultúrára vágyva. A város szépsége szerintem megunhatatlan, az élményt pedig csak fokozni tudja, ha van az embernek kedvenc vendéglátó helye, kávézója, amit meglátogathat, ahol megpihenhet elfogyasztva egy kellemes ebédet vagy elszürcsölhet egy finom kávét.

Legutóbb mikor Szentendrén jártunk, elhaladtunk egy keskeny, eldugott utcában egy pizzéria mellett, ahonnan kellemes zene szólt, a homlokzaton lévő táblán sorakoztak a kínált fogások. Az egész hely atmoszférája, fekvése magával ragadott, Olaszországban éreztem magam, pedig be sem tettük a lábunkat az épületbe.

Most hétvégén hirtelen ötlettől vezérelve elhagytuk a várost és eszembe jutott a beocafe:::ristorante, merthogy kellőképpen éhesek is voltunk.  Az enteriőr nem okozott csalódást, azt láttam, amit a külcsín is sugallt. Magas színvonalon megtervezett, kivitelezett étteremről van szó, ahol nagy gondot fordítottak a térszervezésre, az anyagokra és a hangulati elemekre.

A pincérnő egyből látta a kezdeti csodálatomat és rögtön figyelmembe ajánlotta a falon ékeskedő CD lejátszót, aztán a hatalmas LC TV-t, ahol az étteremről készült képek futottak. Ott szúrt szemet a TV márkája, a Bang & Olufsen és már az asztalnál, kis fáziskéséssel esett le a hely neve és a felső kategóriás elektronikai berendezések közötti párhuzam. :-) De hogy fokozzam a közös szálakat, megtudtam azt is, hogy a hely a cég egyik társtulajdonosáé, tervezője pedig az Artifex Group, akik a cég budapesti bemutatótermét is megalkották.

Az étterem kellemesen vegyíti az épül nyújtotta klasszikus stílust modern anyagokkal és formákkal.

Szeretem azokat a helyeket, ahol el tudok kalandozni a tér apró részletein, ilyenek voltak, a falra felfuttatott ipari parketta, a megvilágított, nyers strukturált fal, a falakat díszítő fekete-fehér életképek, melyek nagy valószínűséggel Olaszországban készültek, az üvegfallal körülhatárolt látványkonyha, az asztalon lévő piros kavics alakú váza élő rózsával.

Én mindenképp visszatérek még, a pizzájuk szerintem isteni, de egyszerűen csak azért is, mert kellemes időt töltöttem ott el. Ajánlom Nektek is!